FPV alapok 1. - Adók, vevők, antennák

Viszonylag egyszerű lenne a téma, de mégsem az.
Írtam erről egy háromszor ekkora terjedelmű cikket, és még csak odáig jutottam, hogy én is egyre jobban kezdtem belezavarodni, úgyhogy az egészet töröltem, és elkezdtem újra, kicsit másképpen.

Először is essen néhány szó arról, hogy hogyan is áll össze egy fpv rendszer. Kell ugye egy fpv kamera a gépre, erről az előző cikkben írtam,tehát most nem fogok. A videojel itt a kamerából egy kábelen a videóadóhoz jut, ami rádiójelet készít belőle, ami egy, a videóadóhoz csatlakoztatott antenna segítségével sugárzódik az éterbe, azt egy vevő oldali antenna segítségével egy videóvevő veszi, és visszaalakítja videojellé, amelyet aztán egy megjelenítő eszköz segítségével teszünk láthatóvá, ami lehet szemüveg, vagy monitor. (a megjelenítőkről a következő cikkünkben olvashattok majd)

Jelenleg az általánosan elterjedt gyakorlat az, hogy az irányításunk 2.4GHz-en működik, a videojelet pedig 5.8GHz-en továbbítjuk az adóból a vevőbe. Azért ezen, mert ez az engedélyezett, de legalábbis nem tiltott.
Bárkit aki azt vizionálja, hogy épít egy koptert és majd teljesen szabadon repked amerre szeretne, és mindenféle poénos dolgokat művel, azt gyorsan ki kell ábrándítanom. Értem ez alatt például, hogy egy barátom fejéből kipattant a szikra, hogy majd milyen vicces lesz, amikor átrepül a haverhoz és visz neki a kopterrel egy üveg sört. Nos, nem fog. Nem csak azért, mert egy üveg sör akkora többlet tehet, hogy a repidőt drasztikusan csökkentené, hanem azért sem, mert az 5.8GHz nem alkalmas arra, hogy betonházak között szambázzunk a gépünkkel. Annyira nem, hogy még az adó és a vevőantenna közé kerülő fák, bokrok is rendesen zavarják az adást, nemhogy a beton és a vas.
Hogy tisztán lássanak azok akik erről a témáról még semmit nem tudnak: kis túlzással elmondható, hogy a videóadó és a vevő közé nemigen kerülhet semmi, különben jelkimaradás várható, ami azt eredményezi, hogy a szemüvegben vagy a monitoron vagy vaksötétet, vagy hangyafocit látunk. Azért írtam, hogy kis túlzással, mert azért ez nem teljesen igaz, néhány fa vagy bokor még bele-beleféret, de a néhány az tényleg néhányat jelent, és minél inkább nyár van, azaz minél több a levél a fákon, bokrokon, annál inkább zavaró tényező ez számunkra.

Amikor olyanokkal beszélgetek, akik nincsenek otthon a témában, talán a leggyakoribb kérdés mindig az, hogy "milyen messzire tudsz ezzel elmenni?". Nos, lássunk tisztán már az elején. Az 5.8-as rendszer kb. arra alkalmas, hogy szabad rálátással, egy általános, de JÓ MINŐSÉGŰ adó-vevő párossal és szintén jó minőségű antennapárral zavarmentesen kb 500-1000 métert tudjunk repülni. Itt most nem azt mondom, hogy nem lehet 5.8-on akár 20 km is megtenni. Meg lehet azt is tenni, csak biztosan nem akarunk rá annyit költeni, roppant macera hozzá a felszerelést cipelni és minden alkalommal installálni, plusz a kopterünket is igyekszünk minél kisebb súlyokkal felpakolni, valamint nincs is semmi értelme... legalábbis ami minket illet.
Ez a műfaj arról szól, hogy viszonylag rövid távon, nagy sebességgel kapukat vagy egyéb akadályokat megrepülve szórakozzunk, és nem arról, hogy távolsági rekordokat döntsünk. Egy átlagos kis 250-es méretű kopterrel maximum úgy 1500-2000 méterre tudunk eltávolodni magunktól, feltételezve, hogy vissza is akarunk érni még az adott akkumulátorral, tehát ennél nagyobb hatótávra nem is igen lenne szükség a rádiójel tekintetében sem, de az is felesleges, tekintve, hogy ha valamelyik akadálynál lezuhanunk (és a statisztika azt mondja, hogy le fogunk) akkor gyalogolhatunk érte a mezőn. Mondjuk 1 km gyalog egy mezőn kb 10 perc, az oda-vissza 20 perc... nem is folytatom.
A lényeg, hogy amikor belevágunk a fejlesztésbe, legyünk tisztában azzal, hogy ennek a dolognak megvannak a maga korlátai. Más lenne a helyzet 1.2 GHz-en, de ugye senki nem akar katonai frekin ujjat húzni a hatóságokkal... mi biztosan nem, az 5.8 adta lehetőségekkel élve is nagyon jól szórakozhatunk, felesleges a rizikó.

A másik dolog amivel még tisztában kell lennünk az az, hogy a látott kép közel sem HD minőség. A tudomány jelenlegi állása szerint ugyan már lehetséges hd képet továbbítani, de két oka is van annak, amiért a versenyzők nem kacsintgatnak a hd minőség felé. Illetve három. Az egyik, hogy az SD minőséggel is teljesen jól el lehet lenni, a második, hogy a HD videóadó mérete túlmutat azon, hogy azt egy versenygépre tegyük... ja nem, akkor négy... szóval a harmadik a sebesség, merthogy a HD jelátvitel ha nem is sokat, de késik... viszont ez 100 km/h esetén már akár 4-5 métert is jelenthet, a negyedik pedig az ára. Egy hd átvitel kb 1500 euró környéki áron férhető hozzá. Ez cseppet drága muri már önmagában is, ha pedig azt is hozzászámoljuk, hogy egy versenyen hányszor csapjuk oda a koptert 80-120 km/h sebességgel... nos, senki nem kockáztat havi fizetéseket csak azért, hogy szebb képet nézzen, pláne, hogy úgysem nézelődünk, hanem száguldozunk, tehát nem is igen lenne idő gyönyörködni a fákban, kapukban... akármiben.

Íme egy sima spironet antennapárral készült felvétel.
Szépen látszik, hogy az a néhány fa és bokor "eléggé betesz" neki

És most akkor egy gyors áttekintés, hogy konkrétumokról is essék szó.

Szükségünk van tehát egy videóadóra, aminek több jellemzőjét is figyelembe kell vegyük. Csatornák száma: általában 8 vagy 32 csatornás adókat tudunk vásárolni. Teljesítmény: milliwattban mérjük, jó, ha minél nagyobb ez a szám, de pl egy 25mW-os ImmersionRC adóval kb 300 métert simán meg tudunk tenni ha jó antennát használunk hozzá, ezért ne nagyobb bocsátkozzunk számháborúba. Egy 200mW-os adó bőségesen elegendő lehet, viszont egy 600mW-os alig valamivel drágább, tehát érdemes azt választani, hogy néhány fa vagy bokor megkerülése ne legyen problémás.
A helyzetet egyébként kicsit bonyolítja, hogy a kínai szakmunkás kezek ugyan gyorsan dolgoznak és olcsón, viszont a minőség oltárán ezt meg is érezzük. Hogy konkrét legyek, pl egy 600-as Boscam adó esetében a 32 csatornából összesen 4 csatornán adott ki 500mW feletti teljesítményt, a többin inkább 200mW körül volt, viszont pl egy Eachine ET600-as nekem 1000mW-on adott, ami meglepő... Szóval a minőség eléggé esetleges, és közel sem biztos az, hogy egy másik szériás ET600-as is tudni fogja az 1000mW-ot, lehet, hogy csak 200-at.
Ami megbízhatóan jó minőség, az pl az ImmersionRC névre hallgató márka, de ott az ár is kb a duplája, mint az egyéb kínai termékeknek, és ami rosszabb, az az, hogy a mérete is kb 2-3x akkora.
Ha adót vásárolunk, akkor érdemes körbeolvasni a fórumokon, hogy mi az éppen aktuális, még megfizethető arany középút és azt választani. A vevők esetében természetesen fontos, hogy "tudja" azokat a csatornákat amelyeket az adónk is tud, ellenkező esetben nemigen fog megvalósulni a jelátvitel.
Tehát ha pl az adónk egy 8 csatornás Fat Shark, ami 5740, 5760, 5780, 5800, 5820, 5840, 5860, 5880 MHz-en sugároz, akkor nem árt, ha a vevőnk képes ezen csatornák vételére :)
FONTOS: SOHA ne helyezzük áram alá a videóadót anélkül, hogy antennát csatlakoztatnánk hozzá, mert az adó végfoka elfüstölhet egy pillanat alatt. Ez szinte törvényszerű! Az antennaválasztást is eléggé túl lehet misztifikálni, de ne tegyük! Vásároljunk jó minőségű antennapárokat. Az általában az adóhoz és vevőhöz csomagolt botantennák is működnek, el lehet velük menni pár száz métert és olcsó a pótlásuk, azonban a fákat, bokrokat eléggé zokon tudják venni, így érdemesebb egy jó minőségű körpolarizált antennapárra beruházni.
Itt a túl olcsó, 1000 forintos antennapárokat kerülni kell, de egy 5-6ezer környkénk kis szerencsével már találunk olyat ami vállalható, 12e forint körül viszont kapható egy pár Spironet CP, ami nagyon masszív kialakítású és jó minőségű eszköz.
Vevő oldalra érdemes még megemlíteni a patch antennákat, egy 8 vagy 13dbi-s patch anetnna még megfizethető áron van és sokkal jobb viszonyban van a bokrokkal és a fákkal, hátránya viszont, hogy ezek nagyjából 70-90 fokban "látnak" tehát ha ilyeneket használunk és szemüvegre szereljük, igyekezzünk ne mozgatni a fejünket repüléskor és ne repüljünk ki a látószögből, mert azt nem díjazza a rendszer. Amikor antennát veszünk, figyeljünk arra, hogy a csatlakozása kompatibilis legyen az adóéval, vevőével. SMA vag RP-SMA.

[caption id="attachment_438" align="alignnone" width="600"] Spironet 8dbi patch antenna[/caption]

Összegezve a dolgokat: csodákat ne várjunk, mert csodák nincsenek. Szándékosan nem írok több konkrét típust, mert néhány nagy márkát leszámítva a kínai termékek minősége erősen változó és nem szeretnék senki sem félrevezetni. A túl olcsó egészen biztosan nem lesz jó. Tehát a 200mW-os 2500 Ft-os videóadótól ne várjuk, hogy kifogástalan lesz, sőt, inkább annak örüljünk ha működik egyáltalán.
Kínából berendelve egy valamirevaló videóadó ára úgy 30 dollár körül van, a vevőké kb ugyanennyi. Egy jó antennapár 25-50 dollár, egy 8dbi CP patch vevő ára kb 25 dollár.
Ha az ennél olcsóbbak mindig rizikós tételek.
Ha szeretnénk spórolni 1-2 ezer forintot, akkor választhatunk DIY (do it yourself - azaz szereld magad) szetteket is) de ezeknek is mindig olvassunk utána, hogy milyen véleménnyel vannak róla azok akik már vásároltak belőle.